Preventív régészeti feltárás Zalaszentgrótban: Több mint 1800 éves római kori kútak és építménymaradványok kerültek elő a magyar város alatt. A felfedezés összefüggésbe hozható az ókori Maestriana településsel, amely Pannonia egyik fontos állomása volt közel három évszázadon keresztül. A leleteket és a feltárás részleteit a Műemlékem.hu Magazin ismertette, míg a munkát a zalai Göcseji Múzeum szakemberei végezték. A megelőző kutatás célja az volt, hogy felmérjék a terület régészeti jelentőségét egy tervezett építkezés megkezdése előtt.
Kiemelkedő római kori leletek
A régészek régóta gyanították egy római település nyomait a térségben, de ez az első alkalom, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó maradványok — például kutak, házi épületek és kézműves tevékenységek nyomai — kerültek elő. „Legfontosabb leletünk három, II. századi római kút, amelyek mind egyetlen feltárási egységben helyezkednek el. Két kút belső fa váza megmaradt,” mondta Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze. A kutakat már az ókorban betemették, de a bennük talált tárgyak élénk kereskedelmi kapcsolatokról árulkodnak. A leletek között szerepelt olyan edény is, amely valószínűleg Galliában készült, jelezve a régió kapcsolatát a Nyugatrómai provinciákkal.
Maestriana elveszett városa a mai Zalaszentgrót alatt
A kutatók szerint az újonnan felfedezett kutak valaha a Maestriana római kori településhez tartoztak, amely az i. sz. 1–4. század között létezett. Történelmi források szerint a Savaria (ma Szombathely) és Fenékpuszta, a Balaton közelében húzódó út mentén helyezkedett el. Akkoriban a terület főként kelta származású közösségek lakta, amelyek fokozatosan felvették a római életmódot, építészetet és anyagi kultúrát. Maestriana körülbelül 300 évig volt lakott, de kevés maradt fenn belőle, mivel a mai Zalaszentgrót közvetlenül a római település fölé épült, és az évszázadok során az urbanizáció nagyrészt eltüntette vagy elfedte az ókori maradványokat. Az újonnan előkerült kutak ezért kivételes értéket képviselnek, ritka lehetőséget adva, hogy a város római eredete ismét kézzelfoghatóvá váljon.
Egyéb római nyomok a város körül
Korábbi régészeti kutatások során is kerültek elő római nyomok Zalaszentgrótban. Vándor László, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója elmondta, hogy a Szabadság utcai feltárásokon több római épületmaradványt és a korszakra jellemző téglából épített sírt találtak. A sír a római kor végéről származott, és egy „barbár típusú férfi” maradványait tartalmazta, díszített kancsóval és hosszú tőrrel együtt eltemetve.
Összességében a kutak, sírok és kisebb tárgyi leletek arra utalnak, hogy évszázadokkal ezelőtt itt egy élénk, multikulturális közösség élt — a Római Birodalom határán. Az előkerült maradványok és tárgyak lehetőséget nyújtanak a történelmi kutatások számára, hogy jobban megértsék a település életét, gazdaságát és társadalmi szerkezetét, valamint azt, hogyan alakították ki a rómaiak a mindennapi életet a Pannonia területén.
