A Szimler Bálint filmrendező – akinek első nagyjátékfilmje, a Fekete pont nemzetközi fesztiválsikereket és mozis nézői figyelmet is hozott – most élesen fogalmazott a Nemzeti Filmintézet (NFI) jelenlegi működésével kapcsolatban egy Veiszer Alinda műsorában adott interjúban. Szimler szerint a filmes támogatási rendszer problémái mélyebben gyökereznek, és ezért nem hajlandó pályázni az intézet által kiírt forrásokra.
Szimler azt mondta, számára a legfőbb kérdés az, hogy “tud-e őszintén a tükörbe nézni” a pályázati döntések és a támogatási rendszer részeként, mert ha egyszer véget ér a jelenlegi struktúra, akkor úgy szeretné látni, hogy nem legitimálta azt a saját részvételével. Ez az álláspont oda vezetett, hogy egyáltalán nem kíván pályázni az NFI által elérhető forrásokra, mert nem érzi azt szakmai és alkotói irányítás alatt állónak.
A rendező kritikája kiterjed a Filmintézet vezetésére is: szerinte nem a szakmai tudás, hanem “hozzá nem értő dilettánsok” kerültek vezető pozícióba, aminek következtében a támogatási rendszer ideológiai és politika-központú döntéseket hoz, nem pedig kreatív vagy filmes szakmai szempontokat helyez előtérbe. Szimler szerint ez nemcsak a jelenlegi alkotók helyzetét nehezíti meg, hanem hosszú távon is káros hatással lehet a magyar filmkészítés sokszínűségére és minőségére.
A rendező elmondta, hogy a filmkészítésben folyamatos “libikóka-dilemmában” van mindenki: kérdés, hogy pályázzon-e egyáltalán, ha igen, milyen forrásokat használjon, és milyen mértékben engedjen a külső befolyásnak. Szimler álláspontja szerint ezt a rendszert ideológiai ambíciók formálják, nem pedig alkotói célok, ezért nem kíván részt venni benne.
A rendező jelenleg New Yorkban is töltött idő után olyan projekteken dolgozik, amelyeket támogatás nélkül, saját forrásból is meg tudna valósítani, így „visszatér a kezdetekhez” jellegű alkotói hozzáállással közelíti meg a következő munkáit.
