A felvidéki magyar közélet egyik legmeghatározóbb szereplője, Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke friss interjúban beszélt arról, hogyan látja a jelenlegi szlovák–magyar kapcsolatokat és a legvitatottabb politikai témákat – a Beneš‑dekrétumok körüli jogi vitától kezdve a pozíciója átalakulásáig.
Gubík szerint a magyar‑szlovák kapcsolatok olyan kérdések elé kerültek, amelyek rendkívül érzékenyek mindkét fél számára, különösen olyan szimbolikus ügyekben, mint a második világháború utáni jogi rendeletek — köztük a Beneš‑dekrétumok — nyilvános megkérdőjelezése. A kormány által szigorított büntető törvénykönyv olyan módosítással bővült, amely akár hat hónap szabadságvesztéssel is sújthatja azokat, akik ezt a témát nyilvánosan vitatják. Gubík ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem feltétlenül gondolja, hogy a szlovák vezetés magyarellenes szándékkal hozta volna a módosítást, hanem sokkal inkább egy politikai csatát vívnak a fő ellenzéki párt ellen.
Az elnök rámutatott, hogy a jogszabály‑módosítás három különböző paragrafusból áll, és a közbeszédben sokkal inkább más témák domináltak. Gubík szerint azonban az, hogy ezt a kérdést egy ilyen kombinált jogi csomagba csomagolták, a felvidéki magyar közösség számára különösen súlyos következményekkel járhat, és szerinte ez a teljesen betarthatatlan szabályozás komoly aggályokat vet fel a jogállamiság és a diszkrimináció elleni védelem kapcsán.
Beszélt arról is, hogy saját politikai útja során — mint a párt, amely a felvidéki magyarok jogait képviseli — olyan irányba mozdult el, amelyben még liberálisabb körökkel is hajlandó volt együttműködni. Elmondása szerint korábban konzervatív elnökként gyakran került olyan helyzetekbe, ahol olyan politikai szereplőkkel állt egy színpadon, akikkel más szempontból kevesebb közös politikai pontjuk volt. Ez a megközelítés szerinte azt tükrözi, hogy a magyar közösség érdekeinek képviselete át tud emelni ideológiai határokon akkor is, amikor a közös célok érdekében kell fellépni.
A beszélgetés során kitért arra is, hogy a vitatott jogszabályi módosítás miatt nemcsak politikai, hanem jogi szinten is fontos lenne a vita folytatása, hiszen az olyan kérdéseket érint, amelyek nem csak történelmi, de a mindennapi életre is hatással vannak a kisebbségi közösségekre. Gubík hangsúlyozta: a magyar‑szlovák kapcsolatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy enyhébb és keményebb próbákat egyaránt túléljenek, miközben megőrzik a kölcsönös tisztelet és együttműködés alapjait.
