A hazai szórakoztatóipar egyik kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb konfliktusa került elő régi iratokból és titkos jelentésekből: Medveczky Ilona, a legendás magyar táncművész és revü‑díva, valamint Balogh Edina, Párizsban élő táncosnő között komoly ellentét alakult ki egy nagy volumenű fellépési szerződés kapcsán — még a rendszerváltás idején.
A történet szerint egy belvárosi Lidó szálloda kulturális és művészeti programjainak összeállításához szerződést kötöttek Balogh Edinával, aki francia állampolgárként és táncosnőként vállalta, hogy a revü‑műsor részeként fellép. Ezt azonban Medveczky Ilona egykori kollégái és bizalmasai nem nézték jó szemmel, és a források szerint Medveczky mindent megtett annak érdekében, hogy Balogh Edina számára „lehetetlenné tegye” a fellépést.
A vitát az generálta, hogy a műsorterv összeállításánál Balogh Edinát kihívták a szereplőgárdába, ami a revüéletben rangos lehetőségnek számított, és az akkori legenda szerint Medveczky nem szerette volna, ha egy fiatalabb, hazánkon kívül élő művésznő így jelenik meg a közönség előtt. Bár a pontos részletek és motivációk a forrásokban nem teljesen világosak, az említett titkos jelentés szerint Medveczky „mindent megpróbált” az Edina fellépését akadályozni, jelezve ezzel a profi rivalizálást és a korabeli revü‑elitben meglévő feszültségeket.
Az eset nemcsak egy egyszerű művészi nézeteltérés volt: a források szerint a konfliktus hátterében a személyes és szakmai presztízs, valamint a revüműfajban való dominancia kérdései álltak, ami akkoriban sokakat foglalkoztatott a színfalak mögött. Medveczky Ilona ekkor már a szakma egyik ikonikus alakja volt, akinek szavát és döntéseit meghallgatták, míg Balogh Edina — bár tehetséges táncosnő — egy olyan nemzetközi karrierrel rendelkezett, amely más irányból közelítette a hazai revüt.
Ez a rejtett rivalizálás évtizedekig nem került felszínre, és csak a közelmúltban vált ismertté, amikor a dokumentumok között előkerült az említett jelentés, amely részletezi a Medveczky és Balogh közti konfliktust. Bár egyik érintett sem nyilatkozott a mai napig erről nyíltan, a történet új fényt vet arra, hogyan működtek a nagyszabású művészeti produkciók és kapcsolatok a rendszerváltás körüli revü‑világban — egy olyan korszakban, amikor a hírnév és a szakmai elismerés sokszor egyetlen fellépés vagy szerződés körül forgott.
