Bodrogi Gyula, a több évtizeden át tisztelt és elismert színművész, most olyan gyötrelmes érzelmekről beszélt, amelyekről ritkán vallanak a kamerák előtt – még akkor is, ha az ember egész életét a színpadon és a reflektorfényben töltötte. Arról a fájdalmas veszteségről van szó, amelyet akkor érzett, amikor felesége, Voith Ági, a legendás Jászai‑ és érdemes művész lassú betegség után elhunyt. A színészt mélyen megrendítette ez az esemény, és a gyász napjai alatt szívszorító őszinteséggel mesélt arról, milyen nehéz számára felfogni, hogy Ági már nincs többé.
Gyula a nyilatkozatában úgy fogalmazott: még mindig képtelen múlt időben beszélni Ágiról, hiszen közel fél évszázadon át éltek együtt, még akkor is, ha az évek során a kapcsolatuk barátságos formába szelídült. Házasságukat valójában sosem bontották fel, és fiuk, Ádám születése óta – 1973‑tól – szoros családi kötelékben éltek. Ági mindennapi hiányától annyira megrendült, hogy még most is az jut eszébe, hogy felhívja telefonon, és elmondja neki az éppen aktuális híreket vagy gondolatokat Salgótarjánban egy koncert előtt. A gondolatok és emlékek sokasága rendre összezavarja, mintha egyszerre múlt és jelen táncolna a fejében.
A színművész a beszélgetés során elcsukló hangon beszélt arról, mennyire más most az élet, amikor Ági nincs ott mellette. „Még nem akarom elhinni”, mondta, és azt is hozzátette, hogy egyelőre nehéz a csendet és az üres helyet elviselni. Bodrogi Gyula úgy gondolja, hogy a gyógyulás nem automatikus folyamat, és bár a felesége hosszú betegség után távozott, ő mindig azt hitte, hogy még visszatérhet az, aki olyan erősen és mélyen élt.
Emlékeik azonban együtt élnek vele és a közönséggel is, hiszen Voith Ági több évtizeden keresztül meghatározó alakja volt a magyar színházi és filmes világnak – egy olyan művészetnek, amelyre ma is sokan emlékeznek és tisztelettel gondolnak vissza. A gyász fájdalma Bodrogi számára továbbra is friss és nyers, és egyelőre nincsenek olyan szavak, amelyekkel könnyedén elbúcsúzhatna tőle.
