A nemzet művésze, a mindenki által tisztelt és szeretett Reviczky Gábor olyan őszinteséggel beszélt jelenlegi állapotáról és az élethez való hozzáállásáról, amely egyszerre szívszorító és végtelenül tiszteletreméltó. A népszerű színművész, aki az elmúlt időszakban kemény csatákat vívott az egészségéért, most elérkezett egy olyan ponthoz, ahol határozottan kijelentette: elege van a fehér köpenyek világából és a steril kórtermek ridegségéből. Reviczky nem köntörfalazott, amikor elárulta, hogy a jövőben sem mentőautót, sem kórházi ágyat nem akar látni, bármit is hozzon a sors.
A színész küzdelme a kórral mindenki előtt ismert, ám az a lelki erő, amellyel a mindennapokat éli, egészen egyedülálló. Elmondása szerint a kezelések sorozata és a folyamatos vizsgálatok fizikailag és lelkileg is felőrölték az emberi tartalékait. Úgy érzi, az élete nem szólhat csak a betegségről és az ellene való harcról; a szabadság és a méltóság sokkal fontosabb számára, mint a kényszerű gyógykezelések. Reviczky Gábor hangsúlyozta, hogy döntése mögött nem feladás áll, hanem egyfajta belső béke és elfogadás, amellyel a saját feltételei szerint kívánja élni az életét, távol a kórházi folyosók zajától.
A művész környezete és barátai is aggódva figyelték szavait, hiszen Reviczky mindig is híres volt makacsságáról és egyenes jelleméről. Most azonban ez a határozottság egy mélyebb, filozófiai síkra terelődött. Kifejtette, hogy a természet közelsége, a csend és a szerettei körében töltött idő az, ami valódi gyógyírt jelent a lelkének, és ezt semmilyen modern orvosi beavatkozás nem pótolhatja. A kórházi környezet számára már nem a reményt, hanem a fogságot jelképezi, és ebből a kalitkából végleg ki akar törni.
Bár az állapota továbbra is figyelmet igényel, a színész hajthatatlan. Elárulta, hogy minden egyes napért hálás, amit a színpadon vagy a horgászparton tölthet, és ezeket a pillanatokat nem hajlandó feláldozni a bizonytalan kimenetelű terápiák oltárán. A közönség szeretete és az a hatalmas életmű, amit maga mögött tudhat, erőt ad neki ahhoz, hogy emelt fővel nézzen szembe a nehézségekkel. Reviczky Gábor vallomása egy segélykiáltás és egyben egy büszke nyilatkozat is: az emberi akarat és a szabadságvágy minden diagnózisnál erősebb lehet.
