Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház fenegyereke most minden erejére és hitére rászorul, ugyanis imádott édesanyja, a 87 éves Ili néni súlyos balesetet szenvedett. Az idős asszony egy szerencsétlen esés következtében combnyaktörést szenvedett, ami az ő korában az egyik legveszélyesebb sérülés. Ili néni a húsvéti ünnepeket is a Szent Margit Kórház falai között, fehér lepedők között töltötte, miközben fia egyetlen pillanatra sem tágított mellőle. Tibor őszintén vallott a Borsnak a tragédiáról: „Elesett és combnyaktörése lett. Sajnos ez a töréstípus az időseknél gyakori… pillanatok alatt megvan a baj.”
A színész, aki egyébként feszített tempóban dolgozik színháza sikereiért, most minden szabad percét a kórteremben tölti. „Amikor csak tehetem, már rohanok is hozzá, minden nap. Mindig megörvendeztetem valamivel, sokat beszélgetünk, és adok neki erőt meg hitet” – mondta meghatottan Tibor. A kórteremben azonban nem csak a szomorúságé a főszerep: Ili néni szellemi frissessége mindenkit lenyűgöz az osztályon. Az idős hölgy fejből tud közel száz verset, amiket rendszeresen szaval is fiának és az ápolóknak, bizonyítva, hogy a teste bár megsérült, a lelke és az elméje törhetetlen.
Tibor szerint édesanyja vitalitása és szellemi öröksége az, ami őt is naggyá tette. Kiemelte, hogy nem a pénz vagy az ingatlanok, hanem az a tartás és kultúra a valódi kincs, amit a szüleitől kapott. Ili néni korábban a Bakony Művek főnépművelője volt, és ez a népművelői véna még a kórházi ágyon sem hagyja el. A színész hiszi, hogy édesanyja szigorú, de szerető szemlélete vezette őt is a pályáján, és ez a kitartás segít most az asszonynak is a felépülésben.
A legfrissebb orvosi jelentések szerencsére bizakodásra adnak okot. Bár a combnyaktörés utáni rehabilitáció hosszú és fájdalmas folyamat, Ili néni szervezete meglepően jól reagál a kezelésekre. Ha minden a tervek szerint alakul, körülbelül egy hét múlva végre elhagyhatja a kórházat, és hazatérhet a megszokott, szeretett otthonába. Addig is Pintér Tibor minden nap ott van az ágya mellett, fogja a kezét, és együtt szavalják azokat a verseket, amelyek talán többet érnek minden gyógyszernél.
