Drámai órákat él át Pintér Tibor, a Nemzeti Lovas Színház igazgatója, miután imádott édesanyja váratlanul válságos állapotba került. A színész, aki köztudottan rajongásig szereti az édesanyját, szinte önkívületi állapotban van a hírek hallatán. A környezetéből származó információk szerint az asszonyt sürgősségi osztályon ápolják, és az orvosok minden erejükkel azon dolgoznak, hogy stabilizálják az állapotát. Tibor számára az édesanyja nemcsak a szülője, hanem a legfőbb bizalmasa és támasza is egyben, így a mostani bizonytalanság teljesen összetörte a mindennapjait.
A tragédia híre a legrosszabbkor érkezett, hiszen a színház gőzerővel készül a soron következő nagy produkcióira. Pintér Tibor azonban most képtelen a munkára koncentrálni; minden szabad percét a kórház folyosóján tölti, várva a legapróbb reménysugárra is. Az énekes-színész korábban többször is mesélt arról, hogy édesanyja milyen áldozatos módon segítette őt a karrierje során, és hogy sikereit jelentős részben neki köszönheti. Most, hogy a szerepek felcserélődtek, Tibor mindent megtenne, hogy visszaadja ezt az erőt a betegágy mellett, de a tehetetlenség érzése felemészti.
A kollégák és a barátok egy emberként álltak a színházigazgató mellé a bajban. A Nemzeti Lovas Színház társulata közös imára buzdítja a rajongókat, remélve, hogy a szeretet ereje segít az asszonynak a felépülésben. Bár a diagnózis pontos részleteit a család érthető módon szeretné magánügyként kezelni, annyi kiszivárgott, hogy az állapota komoly és folyamatos orvosi felügyeletet igényel. Tibor, aki a színpadon mindig a rettenthetetlen hőst alakítja, most a magánéletben vívja élete legnehezebb csatáját, miközben feszülten figyeli a telefonját, hátha érkezik egy megnyugtató hívás a kezelőorvostól. Az egész ország reménykedik, hogy a rákosmegyeri asszony szervezete elég erős lesz a győzelemhez.
