Rubint Réka életében az elmúlt négy év olyan időszakot jelentett, amelyet kívülről talán még a hozzá legközelebb állók sem tudtak teljes egészében átérezni. A fitneszedző hosszú ideje küzdött egy ritka, súlyos daganatos betegséggel, miközben próbálta megőrizni a mindennapok megszokott ritmusát, a családja mellett maradni, és továbbra is dolgozni. A betegségéről 2026 tavaszán beszélt először nyilvánosan, azóta pedig sokan követik figyelemmel a kezelésének alakulását.
A legutóbbi hírek azonban egészen új megvilágításba helyezték a történetét. Réka Németországban kapott kezeléseket, és a legfrissebb vizsgálatok után olyan eredményekről számolt be, amelyekre hosszú ideje várt. Egy korábban műthetetlennek tartott daganat már nem volt látható a vizsgálatokon, és több más elváltozás is eltűnt.
A hír önmagában is jelentős fordulatot jelentett, de a történet mögött ennél jóval több húzódik meg. A javulásig vezető út hosszú volt, többféle kezeléssel, nehéz döntésekkel és olyan időszakokkal, amikor nem érkeztek a remélt eredmények. Most pedig az a német professzor is megszólalt, aki a frankfurti kezelésben részt vett, és elmagyarázta, hogyan működik az egyik alkalmazott eljárás.
Rubint Réka betegsége 2022 októberében derült ki. Az orvosok egy ritka lágyrészdaganatot, úgynevezett PEComát diagnosztizáltak nála. Az elváltozás a légcső mögött, a mellkas középső részének közelében helyezkedett el, és olyan fontos anatómiai területeket érintett, amelyek miatt a sebészeti eltávolítása rendkívül kockázatosnak bizonyult.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a daganat elhelyezkedése miatt egy hagyományos műtét nem feltétlenül jelentett volna biztonságos megoldást. Réka korábban arról is beszélt, hogy egy radikális beavatkozás során a bal tüdejének eltávolítása is felmerült, ám még ez sem garantálta volna a daganat teljes eltávolítását. A döntés súlyát könnyű elképzelni: egy ilyen műtét nemcsak a felépülést, hanem az életminőséget is jelentősen befolyásolhatta volna.
A következő években ezért többféle terápiával próbálták kezelni a betegséget. Réka több mint harminc sugárkezelésen esett át, emellett kemoterápiát és immunterápiát is kapott. Egyes kezelések hatására a daganat mérete csökkent, de a betegség teljes visszaszorítása nem úgy alakult, ahogyan remélték. Később áttétek jelentek meg a tüdejében, majd a májában is, ami újabb kihívások elé állította őt és a családját.
Férje, Schobert Norbert a nehéz időszakban végig mellette állt. A betegség nemcsak Réka számára jelentett fizikai és lelki megterhelést, hanem az egész család életét is átalakította. A nyilvánosság előtt sokáig nem beszéltek részletesen arról, milyen küzdelmek zajlanak a háttérben. Amikor Réka végül megosztotta a történetét, azt is világossá tette, hogy a pozitív hozzáállás nem jelenti a félelem vagy a nehézségek hiányát.
A fordulat lehetősége végül Németországban merült fel. Réka két különböző kezelésen vett részt: Bergben dendritikus sejtterápiát kapott, Frankfurtban pedig transzarteriális kemoembolizációt, röviden TACE-kezelést alkalmaztak nála. A két eljárás eltérő módon közelíti meg a daganatos betegséget.
A dendritikus sejtterápia az immunrendszer működésére épít. A dendritikus sejtek fontos szerepet töltenek be az immunválasz irányításában, mert segítenek felismerhetővé tenni a szervezet számára azokat a kóros sejteket, amelyek ellen védekeznie kell. A kezelés célja, hogy az immunrendszer hatékonyabban ismerje fel a daganatos sejteket. Az ilyen terápiák alkalmazhatósága azonban a daganat típusától és az egyéni körülményektől függ, ezért nem tekinthetők minden rákbetegségre általánosan alkalmazható megoldásnak.
A frankfurti beavatkozás más elven működik. Prof. Dr. Thomas Vogl radiológus professzor a Blikk beszámolója szerint elmagyarázta, hogyan közelítik meg a daganatot a vérereken keresztül. A beavatkozás során a lágyékhajlatnál vezetnek be katétert, majd azt a daganatot ellátó érhálózathoz irányítják. Ezen keresztül közvetlenül a célterületre juttathatják a gyógyszert, miközben ideiglenesen elzárják az adott ereket, hogy a kezelés hatása a daganat területén érvényesüljön.
Ennek a módszernek az egyik célja, hogy a gyógyszer nagyobb koncentrációban jusson el a kezelendő elváltozáshoz, miközben csökkenthető a szervezet más részeinek kitettsége. A TACE-t bizonyos daganatoknál alkalmazzák, de eredményessége és alkalmassága mindig a konkrét betegségtől függ. A professzor magyarázata segít megérteni a beavatkozás lényegét, ám önmagában nem bizonyítja, hogy minden elváltozás eltűnését ez az egyetlen kezelés okozta.
A legfrissebb eredmények mindenesetre komoly reményt adtak Rékának. Saját beszámolója szerint a korábban hozzáférhetetlennek tartott alapdaganat eltűnt, a hasnyálmirigye közelében lévő elváltozás már nem látható, és a tüdejében korábban megfigyelt apró gócok közül is több eltűnt. A májában található elváltozások száma kilencről négyre csökkent.
Ez utóbbi részlet különösen fontos, mert azt mutatja, hogy a javulás ellenére a kezelés még nem ért véget. A májban továbbra is négy gócot tartanak számon, ezért további beavatkozásokra van szükség. Réka november 10-én ismét Frankfurtba utazik, ahol újabb TACE-kezelés vár rá.
A család számára a mostani eredmények így egyszerre jelentenek megkönnyebbülést és újabb feladatot. Négy év bizonytalanság után végre olyan változásról számolhattak be, amely bizakodásra ad okot, de a teljes gyógyulásról még korai lenne beszélni.
A történet legfontosabb fordulata tehát nem egyetlen csodamódszerben rejlik, hanem abban, hogy a hosszú kezelési folyamat után újabb lehetőséget találtak, és a vizsgálatok jelentős javulást mutattak. Rubint Réka műthetetlennek tartott alapdaganata a legfrissebb vizsgálatok szerint eltűnt, a németországi kezelések után pedig több más elváltozás sem volt már látható. A májában azonban még négy góc megmaradt, ezért a küzdelem folytatódik.
A következő hónapok vizsgálatai mutathatják meg, mennyire tartósak ezek az eredmények. Réka története most új szakaszba lépett: a hosszú évek nehézségei után végre kedvező hírek érkeztek, de az út még nem ért véget.
