Szerednyey Béla, a magyar színjátszás és televíziózás meghatározó szereplője, aki hosszú évtizedek óta foglalkozik színészettel és rendezéssel, a napokban az egyik legkedvesebb és legszemélyesebb emlékéről beszélt: arról, hogyan tekint Psota Irénre, a nemzet színésznőjére úgy, mint arra, aki számára „pótanya” volt. Ebben az érzelmes visszaemlékezésben Szerednyey nem csupán szakmai kapcsolatukat idézte fel, hanem azt a mély emberi kötődést is, amely egész életére és pályájára hatással volt.
Szerednyey elmondta, hogy 1988-ban ismerkedett meg Psota Irénnel a Madách Színházban, ahol együtt dolgoztak, és az együtt töltött idő alatt egy olyan kapcsolat alakult ki köztük, amely több volt, mint csupán szakmai szövetség. „Ő nem csak kolléga volt, hanem olyan valaki, akihez úgy kötődtem, mint egy anyához” – fogalmazott Szerednyey, aki szerint Psota Irén olyan bölcsességet, szeretetet és erőt sugárzott, amely messze túlmutatott a színpadon.
A színész mesélt arról is, hogyan sétáltak együtt a városban, sétáltatták közösen a színésznő kutyáját, és hogyan hozott neki tortát az apósának cukrászdájából – ezek az egyszerűnek tűnő, mégis meghatározó pillanatok váltak Szerednyey számára emlékezetessé. „Amikor együtt voltunk, olyan volt, mintha egy család lennénk” – mondta, kiemelve, hogy Psota Irén a karrierje csúcspontjain és a nehezebb időszakokban egyaránt ott volt mellette, mint egy valódi anya.
Psota Irén nemzetközi és hazai hírű művészként több generáció számára példát jelentett; munkássága során számtalan szerepben láthatták a nézők, miközben személyes életében is sok nehézséggel és örömmel találkozott. Szerednyey különösen azt emelte ki, hogy Psota soha nem engedte vissza a színpadra azt követően, hogy mások kérlelték – ő maga döntött úgy, hogy 80 évesen vonul vissza, és ezt a döntést maradéktalanul megtartotta.
A kapcsolatuk nem csupán a munkáról szólt: amikor Psota Irén már az utolsó hónapjaiban volt, Szerednyey és családja rendszeresen meglátogatta őt, és olyan bensőséges pillanatokat éltek át, amelyekre mindketten örökre emlékeznek. „Ő volt az, aki megtanította nekem, mit jelent igazán szeretni és támogatni valakit” – fogalmazott Szerednyey, aki ma is hálás azért a szerepért, amelyet Psota Irén játszott az életében.
Ez az emlékezés nem csupán egy színészi pálya fontos fejezetét tárja fel, hanem azt a mély emberi kapcsolatot is, amely Szerednyey Béla és Psota Irén között kialakult. A legendás művésznő nem csupán inspiráció, hanem olyan valaki volt, akit egész életében szeretett és tisztelt, és akinek a hatása érezhető azóta is minden megnyilvánulásában.
