Cegléden olyan családi dráma bontakozott ki, amely még a vidéki temető síri csendjét is megrázta: egy négygyermekes apa, Zoltán, aki nem tudta feldolgozni szeretett testvére, Krisztián elvesztését, saját kezével vetett véget az életének, és most a két férfi közös sírban nyugszik egymás mellett a családi temetőben. A gyászoló hozzátartozók még most sem térnek magukhoz a kettős tragédiától, amely egy olyan ház padlásán indult el, ahol a család éveken át próbált együtt maradni, még a fájdalom közepette is.
Zoltán, aki 33 éves volt és négy gyermek apja, november végén döntött úgy, hogy nem bírja tovább hordozni fájdalmát. Nehezen viselte öccse, Krisztián elvesztését, aki négy évvel korábban szintén öngyilkosságot követett el egy rendőrségi fogda cellájában. A két testvér közötti kötelék mindig is erős volt, és a család úgy érezte, hogy még a halál után sem szabad szétválasztani őket.
A tragédia részletei egyre mélyebben beleivódtak a rokonok emlékezetébe. Zoltán a gyász és a hiányérzet súlya alatt súlyos veszteségként élte meg testvére elvesztését: nem tudta elengedni Krisztián emlékét, gyakran vitte le otthonról öccse hamvait, hogy a szekrény tetejéről magához vehesse, amikor a lelkének nyugalomra vágyott – mesélik ismerősök és családtagok.
A család korábban úgy tervezte, hogy Zoltán hamvait hazaviszik, mint tették azt Krisztián esetében, azonban a két testvér legidősebb gyermekei az utolsó pillanatban kértek valami különlegeset: ne válasszák el a fiúkat a halálukban sem, hanem helyezzék őket egy koporsóba, egymás mellé, hogy örökké együtt lehessenek. A gyászolók könnyei és csöndes imái közepette a temetésen végül ezt választották – így a két testvér most közös nyughelyet kapott.
A családtagok és rokonok beszámolói szerint Zoltán elvesztése után negyedik gyermekének nevelése még nehezebbé vált, miközben a család elvesztette mindkét férfit, akik mindig támaszt jelentettek egymás számára. A közös sír még ma is olyan hely, ahol a gyász és a szeretet egyszerre hullámzik minden virág, fény és csendes imádság között.
