Boráros Gábor számára még most is szinte felfoghatatlan, hogy Jákli Mónika, akit ő egyszerűen csak Moncsinak hívott, már nincs az élők között. Bár kapcsolatuk évekkel korábban véget ért, a tragédia olyan mély nyomot hagyott benne, amelyet szavakkal nehéz leírni. Az MMA-harcos ma már egyedül neveli közös kislányukat, Zorát, és még mindig próbálja feldolgozni azt, ami történt.
Amikor visszagondol a kezdetekre, Gábor szerint az ismerkedésük idején minden a legtermészetesebb módon alakult. Több mint egy évtizeddel ezelőtt találkoztak, és akkor mindketten fiatalok voltak, tele tervekkel. Nem azzal a szándékkal indult a kapcsolatuk, hogy családot alapítsanak, az élet mégis ebbe az irányba terelte őket. A nagy szerelem hosszú ideig tartott, és a közös történetükből végül megszületett a legfontosabb kapocs közöttük: a kislányuk.
Az évek azonban sok változást hoztak. Bár már külön utakon jártak, a kapcsolatuk nem volt felhőtlen, és időnként feszültségek is kialakultak köztük, Gábor soha nem gondolta volna, hogy egyszer olyan helyzetbe kerül, amikor egyedül kell felnevelnie a lányukat. A gondolat, hogy Zora úgy nő fel, hogy az édesanyja nem lehet mellette, számára még most is nehezen feldolgozható. A kislány és az édesanyja rendkívül közel álltak egymáshoz, és ez a kötelék mindenki számára nyilvánvaló volt.
A tragédia híre egy teljesen hétköznapi reggelen érte. Gábor épp készült a napra: Zora nála volt, és az óvodába készült vele. A telefonja megszólalt, Mónika egyik barátnője hívta. A vonal túloldalán azonban csak sírást hallott. A mondatok alig voltak érthetők, ezért arra kérte a nőt, hogy nyugodjon meg és mondja el, mi történt.
A következő mondat azonban olyan volt, mintha egy pillanat alatt megállt volna körülötte az idő. A nő azt kérdezte tőle, igaz-e a hír, hogy Mónika autóbalesetben meghalt. Gábor először egyszerűen nem tudta értelmezni a szavakat. Nem volt képes felfogni, hogy amit hall, az valóban megtörténhetett.
Nem sokkal később az öccse is hívta. Mivel Dunaszerdahelyen tűzoltóként dolgozik, Gábor azonnal érezte, hogy ha ő telefonál, annak komoly oka van. A beszélgetés alatt minden kétség szertefoszlott: a testvére megerősítette a hírt. Zora édesanyja nincs többé.
Az MMA-harcos szerint még most is nehéz kimondania ezt a mondatot. Bár hallotta a szavakat, mégis úgy érezte, mintha az egész csak egy rossz álom lenne. A valóság súlya azonban akkor vált igazán elkerülhetetlenné, amikor szembesült azzal, hogy mostantól neki kell mindenben helytállnia a kislányuk mellett.
A fájdalom és a hitetlenség olyan erős volt benne, hogy amikor először találkozott Mónikával a tragédia után, ösztönösen megérintette. Egyszerűen szüksége volt arra a pillanatra, hogy saját maga győződjön meg arról: amit mondanak, valóban igaz. Csak így tudta elhinni, hogy az a nő, akivel az élete egy fontos szakaszát töltötte, már nincs többé.
Azóta minden nap új kihívást hoz számára. A legnehezebb feladat azonban az volt, hogy egyszer elmagyarázza a lányuknak, mi történt az édesanyjával. Gábor tudta, hogy ezt nem lehet elkapkodni, ezért szakember segítségét kérte, hogy felkészülten mondhassa el a kislányának az igazságot.
Ma már Zora is egyre többször beszél az édesanyjáról. Időnként felidézi a közös emlékeket, és maga mondja ki azt a mondatot, amelyet egyetlen szülő sem szeretne hallani a saját gyermekétől: hogy anya már nem jön vissza. Gábor ilyenkor próbál erős maradni, és mindent megtenni azért, hogy a lányuk érezze: nincs egyedül.
