A hazai sztárvilág krémje gyűlt össze a nívós gálán, ahol az este egyik legmeghatározóbb pillanata kétségkívül Lékai-Kiss Ramónához kötődött. A népszerű műsorvezető és színésznő, aki évtizedek óta a szemünk előtt vált bizonytalan tinédzserből az ország egyik legprofibb televíziós szakemberévé, egy olyan elismerést vehetett át, amely láthatóan a lelke legmélyéig hatolt. Amikor a nevét kikiáltották, a teremben megfagyott a levegő, Ramóna pedig látható megilletődöttséggel, lépésről lépésre küzdve az érzelmeivel indult meg a színpad felé, hogy átvegye az év ikonjának járó díjat.
A mikrofon elé lépve a mindig magabiztos és sugárzó sztár hangja elcsuklott, és őszintén bevallotta a közönségnek, hogy ez a pillanat számára sokkal többet jelent egy egyszerű trófeánál. Ramóna felidézte azokat a kezdeti éveket, amikor még kislányként álmodozott a sikerről, és azokat a kőkemény akadályokat is, amelyeket az útja során le kellett győznie. Beszédében kitért arra a kettősségre, amivel minden nap megküzd: hogyan maradjon meg hiteles anyának, feleségnek és közben az ország egyik legfoglalkoztatottabb képernyősének. A könnyeit nem rejtve mondott köszönetet mindazoknak, akik akkor is hittek benne, amikor ő maga talán kételkedett a saját erejében.
A színfalak mögött és a nézőtéren is érezni lehetett azt az elemi erejű szeretetet, ami felé áradt, de Ramóna vallomása egy sötétebb, nehezebb oldalát is megmutatta a hírnévnek. Elárulta, hogy az „ikon” jelző számára nem egy elérhetetlen szobrot jelent, hanem egy olyan nőt, aki mer gyenge lenni, aki mer hibázni, és aki a pofonok után is képes felállni. A beszéd során külön kiemelte családja támogatását, hiszen férje, Lékai Máté és kisfiuk jelentik számára azt a biztos bázist, ahová a legzajosabb sikerek után is hazatérhet megnyugodni. A gála résztvevői állva tapsolták a színésznőt, akinek minden szava a szívükig hatolt.
Az este folyamán Ramóna megjelenése is fejedelmi volt, de az igazi ragyogást mégis az az őszinteség adta, amivel a múltjáról és a jelenlegi küzdelmeiről beszélt. Nem próbált meg tökéletesnek tűnni, és pont ezzel a sebezhetőséggel mutatta meg, miért is érdemelte ki ezt a rangos elismerést. A gála utáni percekben is sokan keresték a társaságát, ő pedig fáradhatatlanul, mindenkihez egy kedves szót intézve bizonyította be, hogy a siker nem változtatta meg az alapvető értékeit. Lékai-Kiss Ramóna ezzel a fellépésével végleg beírta magát a legnagyobbak közé, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a csillogás mögött mindig egy hús-vér ember áll, saját fájdalmakkal és végtelen hálával a szívében.
