A humor és a szatíra nagymestere, Farkasházy Tivadar életébe beköltözött a sötétség és a mérhetetlen szomorúság. Aki évtizedeken át milliók arcára csalt mosolyt, most maga is vigasztalhatatlan, hiszen elveszítette egyik legfőbb támaszát és hűséges társát, Mimrit. A gyászhír váratlanul érte a közvéleményt, de a művész környezetében mindenki tudta, mekkora szeretet és szimbiózis jellemezte ezt a különleges kapcsolatot. Tivadar, aki a szavak embere, most alig találja a kifejezéseket, amikkel leírhatná azt a pusztító űrt, amit a veszteség hagyott a szívében és a mindennapjaiban.
Mimri nem csupán egy kedvenc volt a család számára, hanem egy igazi családtag, aki az évek során minden örömben és bánatban osztozott a humoristával. Farkasházy Tivadar elárulta, hogy az otthonuk csendje most szinte elviselhetetlen, hiszen minden sarok, minden apró tárgy az imádott lény jelenlétére emlékezteti. A közös séták, a csendes délutánok és az a feltétel nélküli szeretet, amit tőle kapott, pótolhatatlan űrt hagyott maga után. A művész bevallotta, hogy bár tudta, eljön egyszer a búcsú ideje, a valósággal való szembesülés mégis térdre kényszerítette.
A gyász folyamata alatt Farkasházy Tivadar próbál kapaszkodni a szép emlékekbe, de a könnyeit nem tudja és nem is akarja elrejteni. Úgy érzi, egy darab szakadt ki a lelkéből, és a világ színei hirtelen kifakultak körülötte. A humorista, aki mindig minden helyzetben talál valamilyen éleslátó vagy ironikus megjegyzést, most a csendet választotta, hogy feldolgozza a felfoghatatlant. A barátok és a tisztelők egy emberként állnak mellette ebben a nehéz órában, tudva, hogy Mimri elvesztése számára sokkal több egy egyszerű búcsúnál: egy korszak zárult le az életében, amely tele volt hűséggel és odaadással.
Bár az idő talán enyhíti majd a fájdalmat, Farkasházy Tivadar tudja, hogy Mimri helye örökre üres marad a családi asztalnál és a szívében egyaránt. A gyász súlya alatt a népszerű tévés most a visszavonultságot választja, hogy méltó módon gyászolhassa meg hűséges társát, aki annyi éven át volt a biztos pont az életében. Ez a tragédia rávilágított arra, hogy a legerősebb karakterek mögött is mély érzelmek és sebezhetőség rejlik, és a szeretet ereje akkor a legnyilvánvalóbb, amikor el kell engednünk azt, aki a legfontosabb volt számunkra.
