Borbás Marcsi, az ország egyik legkedveltebb televíziós személyisége, aki évtizedek óta a derűt, a hagyományt és az élet szeretetét sugározza a képernyőn keresztül, most élete egyik legsötétebb és legfájdalmasabb időszakát éli át. A népszerű műsorvezető, aki mindig tudja, hogyan vigasztalja meg nézőit egy-egy kedves szóval vagy történettel, most maga szorul vigaszra, hiszen a sors kegyetlen módon ragadott el mellőle valakit, aki nemcsak munkatársa, hanem hűséges szövetségese és igaz barátja is volt. R. Benedek Lőrinc távozása olyan váratlanul és kíméletlenül sújtott le, hogy Marcsi és az egész szerkesztőség még most is képtelen felfogni a felfoghatatlant.
A műsorvezető őszintén vallott arról a mérhetetlen szomorúságról, ami a hír hallatán elhatalmasodott rajta. Elmondása szerint a közös munka során Lőrinc nem csupán egy kolléga volt a sok közül, hanem a produkció lelke, aki nélkül a stáb mindennapjai már soha nem lesznek ugyanolyanok. Marcsi szívét marja a fájdalom, hiszen számtalan közös emlék, átvirrasztott forgatási nap és közös siker köti össze őket, amik most mind egy-egy fájó mementóvá nemesedtek. A televíziós szakember hangsúlyozta, hogy Lőrinc szakmai alázata és emberi nagysága olyan ritka kincs volt a mai világban, aminek hiánya minden egyes percben érezhető lesz.
A drámai veszteség hatására Marcsi úgy érzi, mintha egy darabot téptek volna ki a lelkéből. A gyász feldolgozása során többször is felelevenítette azokat a pillanatokat, amikor a legnagyobb bajban is számíthattak egymásra, és amikor a barátja humora vagy bölcsessége átlendítette a csapatot a legnehezebb holtpontokon is. Ez a belső vívódás és a tehetetlenség érzése teljesen felemészti a műsorvezetőt, aki bár próbál erős maradni a feladatai ellátása közben, a tekintetében ott bujkál az a mély szomorúság, amit csak egy igaz barát elvesztése okozhat. A tragédia árnyékában minden más eltörpül, és a munkahelyi rutin is csak a fájdalmas hiányt hangsúlyozza ki.
Borbás Marcsi vallomása rávilágít arra, hogy a képernyő mögött is hús-vér emberek állnak, akiket ugyanúgy térdre kényszerít a gyász és a magány. A népszerű tévés most a csendben és az emlékekben keresi a megnyugvást, bízva abban, hogy az idő enyhíteni fogja ezt a fojtogató szorítást a mellkasában. Lőrinc emléke azonban örökké ott él majd a közös alkotásokban és a szívében, emlékeztetve őt arra, hogy az emberi kapcsolatoknál nincs fontosabb ezen a világon. A rajongók és a szakma is egy emberként osztozik Marcsi gyászában, aki most minden erejét összeszedve próbálja túlélni ezt a felfoghatatlan tragédiát, miközben a szíve szüntelenül sajog a veszteség miatt.
