A nemzet színésze, a mindenki által rajongásig szeretett Bodrogi Gyula hosszú idő után először engedett betekintést abba a lelki vívódásba, amelyet egy közeli és pótolhatatlan veszteség okozott az életében. A legenda, aki évtizedek óta a magyar színjátszás egyik legstabilabb bástyája, most egy egészen sebezhető és megrendült arcát mutatta meg a nyilvánosságnak. Gyula bácsi őszintén vallott arról a fojtogató gyászról, amely Angéla és az egész családja mindennapjait beárnyékolja, és amely miatt a környezete, barátai és tisztelői egy emberként kezdtek el aggódni az egészségi állapotáért.
A művész elcsukló hangon beszélt arról, hogy a halál szele mindig hidegebb, mint ahogy azt az ember elképzeli, még akkor is, ha az élet rendje szerint történnek a dolgok. Bodrogi Gyula elárulta, hogy a veszteség feldolgozása nem megy egyik napról a másikra, és vannak pillanatok, amikor a színpadi csillogás és a közönség szeretete sem tudja elnyomni azt az űrt, amit az elhunyt hagyott maga után. „Az ember ilyenkor kicsit maga is belehal a fájdalomba, de menni kell tovább, mert a függönynek fel kell gördülnie” – fogalmazott a színészóriás, akinek szavaiban ott lüktetett az a mély szomorúság, amit eddig próbált elrejteni a világ elől. Angéla, aki hű társa a mindennapokban, minden erejével próbálja tartani benne a lelket, de a környezetük látja, hogy a tragédia mély nyomokat hagyott a művész tekintetében.
Az aggodalom nem alaptalan, hiszen egy ilyen korú embernél a lelki megrázkódtatások gyakran fizikai tünetekkel is párosulnak. Bodrogi azonban leszögezte, hogy a munkába temetkezik, mert a színház az az élettér, ahol még a legnehezebb órákban is menedéket talál. Ennek ellenére a barátok és a szakma képviselői folyamatosan szemmel tartják, és próbálják tehermentesíteni, hogy legyen ideje a gyászra és a pihenésre is. Ez a vallomás rávilágított arra, hogy hiába a hatalmas életmű és a töretlen népszerűség, a gyász előtt mindenki egyformán esendő és védtelen marad. A nemzet színésze most a csendet választotta a gyógyuláshoz, de a közönség imái és jókívánságai folyamatosan kísérik őt ezen a rögös úton, bízva abban, hogy a legendás életigenlése végül győzedelmeskedik a sötétség felett.
