Oláh Gergő, az X-Faktor egykori győztese és a magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb alakja, olyan őszinteséggel beszélt a hazai tehetségkutató műsorok jelenlegi helyzetéről, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az énekes, aki maga is a nulláról küzdötte fel magát a csúcsra, most elérkezettnek látta az időt, hogy megossza mélyen gyökerező gondolatait és aggályait azzal a világgal kapcsolatban, amely egykor elindította őt az úton. Gergő vallomása nem csupán egy szakmabeli véleménye, hanem egy sokat próbált művész segélykiáltása egy olyan iparágban, amely szerinte alapjaiban változott meg az elmúlt évtizedben.
Az énekes szerint a mai televíziós versenyek már köszönőviszonyban sincsenek azzal a szellemiséggel, amit ő tapasztalt meg 2012-ben. Úgy érzi, a fókusz eltolódott a valódi tehetségtől és az énektudástól a show-elemek és a kattintásvadász karakterek irányába. Gergő elárulta, hogy néha fájó szívvel figyeli a képernyőt, mert azt látja, hogy a fiatal reménységek sokszor csak eszközként szolgálnak a nézettségi versenyben, és valódi szakmai segítség nélkül dobják őket a mélyvízbe. „Amikor én indultam, még a dalról és az üzenetről szólt minden” – emlékezett vissza az énekes, akinek szavai mögött érezni lehetett azt a nosztalgiát és csalódottságot, amit a modern irányvonal váltott ki belőle.
A vallomás során Gergő kitért arra is, hogy a nézők véleménye mennyire megosztottá vált, és ez őt is mélyen érinti. Különösen fájdalmas volt számára látni a legutóbbi évadok győztesei körüli vitákat, amelyek során úgy érezte, a valódi értékek elvesznek a zajban. Nem rejtette véka alá, hogy számára a Megasztár legutóbbi szériája sokkal közelebb állt ahhoz a színvonalhoz, amit ő képvisel, mint a konkurens csatorna produkciója. Ez a kijelentése különösen súlyos, hiszen ő maga az RTL falai között vált sztárrá, mégis fontosabbnak tartotta az igazság kimondását, mint a vak hűséget.
Gergő beszélt a győztesekre nehezedő elképesztő nyomásról is, amit csak az érthet meg igazán, aki már állt azon a színpadon. Szerinte a műsor utáni időszak egy igazi érzelmi hullámvasút, ahol sokan magukra maradnak. Azt üzente a mostani fiataloknak, hogy legyenek nagyon észnél, mert a hírnév mulandó, és ha nincs mögötte valódi tartalom és alázat, akkor a zuhanás fájdalmas lesz. Az énekes vallomása egyfajta tükröt tart a teljes magyar médiaipar elé, emlékeztetve mindenkit arra, hogy a csillogás mögött emberi sorsok és valódi álmok törhetnek ketté, ha nem vigyázunk rájuk kellő tisztelettel.
