A hazai alternatív rockzene történetének egyik legszomorúbb és legmegrázóbb fejezete íródik ezekben az órákban, amely mély, fojtogató gyászba borítja a rajongók és a zenésztársak szívét. Életének korai szakaszában, hosszan tartó, méltósággal viselt, súlyos betegség következtében távozott az élők sorából Bräutigam Gábor, az underground kultúra egyik legmeghatározóbb alakja, akit a nagyközönség leginkább a kultikus Kispál és a Borz zenekar alapító dobosaként ismert és imádott. A felfoghatatlan tragédia híre villámcsapásként érte a hazai művészvilágot, a pécsi rockszíntér ikonikus figurájának hiánya pedig olyan tátongó űrt hagy maga után, amelyet szinte lehetetlen lesz valaha is betölteni.
Bräutigam Gábor neve örökre és elszakíthatatlanul összefonódott a magyar könnyűzene forradalmi megújulásával. A nyolcvanas évek végén, pontosan 1987-ben, a baranyai vármegyeszékhelyen, Pécsen bábáskodott a Kispál és a Borz megszületésénél, ahol zseniális, utánozhatatlanul feszes és egyedi dobstílusával alapozta meg a formáció későbbi, országos sikerét. Játéka és zenei látásmódja hallható a zenekar legelső, mára már abszolút zenetörténeti mérföldkőnek számító demófelvételein, valamint az olyan korszakalkotó és felejthetetlen stúdióalbumokon, mint a Naphoz Holddal, a Föld kaland illyen, a jövőre harmincöt éves Ágy, asztal, tévé, vagy éppen a Sika, fekü felejthetetlen dalai. Egészen 1996-ig erősítette a zenekart, és az ő ritmusára dobbant a korabeli fiatalság szíve.
Bár a kilencvenes évek közepén végül elváltak a szakmai útjaik a zenekarral, a zene iránti rajongása és a ritmus iránti alázata egyetlen percre sem halványult el az élete során. Később más formációkban, így a megalkuvást nem tűrő, nyers energiáiról ismert Üllői Úti Fák soraiban is megmutatta páratlan tehetségét, sőt, a nosztalgia és a régi barátságok jegyében a Kispál és a Borz korai korszakát megidéző alkalmi formációkban, speciális jubileumi koncerteken is újra és újra örömmel ragadott dobfelszerelést, hogy elkápráztassa a közönséget. A háttérben zajló, pattanásig feszült küzdelme a betegséggel azonban az utóbbi időben teljesen felemésztette az erejét, és a zárt ajtók mögött vívott csatát végül a kegyetlen kór nyerte meg.
Ez a lesújtó és fájdalmas veszteség azonnal valóságos kommentlavinát és megemlékezési hullámot indított el az interneten a hűséges rajongók és a pályatársak körében. A közösségi oldalakat szinte percek alatt elárasztották a szívbemarkoló búcsúüzenetek, a fekete-fehér fotók és a régi, füstös klubkoncertek emlékei. Sokan hangsúlyozzák, hogy Bräutigam Gábor távozásával a magyar alternatív rock aranykorának egy darabja is végleg a sírba szállt, ám az a zenei örökség és azok a felejthetetlen ritmusok, amelyeket az albumokon ránk hagyott, örökké élni fognak a generációk emlékezetében.
