Görög Zita az utóbbi években sokszor beszélt arról, mennyire fontos számára az ösztöneire hallgatni. A modell és háromgyermekes édesanya szerint az élet számtalanszor bebizonyította már, hogy az első megérzései általában nem véletlenül érkeznek, mégis gyakran előfordult vele, hogy elkezdte saját magát meggyőzni az ellenkezőjéről.
Bevallása szerint sokáig hajlamos volt arra, hogy újra és újra átgondoljon helyzeteket, mérlegeljen, ellenérveket gyártson, majd végül eltávolodjon attól, amit legelőször érzett helyesnek. Később azonban rendre kiderült, hogy az első belső hangja mutatta a jó irányt. Ma már sokkal tudatosabban figyel ezekre a jelzésekre, és nem hagyja, hogy a bizonytalanság elnyomja őket.
Ez a felismerés nemcsak a mindennapi döntéseiben, hanem a családi életében és a párkapcsolatában is komoly szerepet kapott. Zita nyíltan beszélt arról, hogy volt egy időszak, amikor úgy érezte, minden teher az ő vállára nehezedik. A feladatok, az elvárások és az állandó megfelelési kényszer lassan felőrölték az energiáit.
Úgy fogalmazott, hogy hosszú időn át saját magát tette a sor végére. Ahogy sok anya és nő, ő is természetesnek vette, hogy előbb mindenki más igényeit teljesíti, és csak azután gondol önmagára. Ez azonban egy idő után komoly árat követelt tőle. Folyamatos fáradtságot érzett, kimerült volt, és egyre inkább azt élte meg, hogy nem kapja meg azt a megbecsülést, amire szüksége lenne.
A helyzet odáig jutott, hogy kénytelen volt szembenézni azzal, valamin változtatnia kell. Nem egyik napról a másikra történt a fordulat, és nem is egyetlen beszélgetés oldotta meg a problémákat. Egy határozott döntést hozott, amelynek következményeit és új szabályait hosszú időn keresztül kellett beépítenie a hétköznapokba.
Elmondása szerint legalább egy évre volt szüksége ahhoz, hogy az elhatározás valódi változássá váljon a családi életben. Ez az időszak sok tanulással, alkalmazkodással és következetességgel járt, de végül meghozta az eredményét.
Ma már egészen másként látja a helyzetét. Úgy érzi, sokkal jobban megbecsülik otthon, mint korábban, és ez nemcsak rá, hanem a párkapcsolatára is pozitív hatással volt. Zsolttal való kapcsolata erősebbé vált, mert megtanulta világosan képviselni saját igényeit és határait.
A modell arról is beszélt, hogy korábban gyakran engedett a „jobb a békesség” elvének, még akkor is, amikor valójában nem értett egyet valamivel. Ma már másképp gondolkodik. Nem fél kiállni magáért, és szükség esetén sokkal határozottabban képviseli az álláspontját.
A legnagyobb változást talán az jelenti számára, hogy végre vannak olyan napok, amelyek kizárólag róla szólnak. Olyan pillanatok, amikor nem anya, nem társ, nem szervező és nem problémamegoldó, hanem egyszerűen önmaga lehet. Ezek az alkalmak korábban szinte elképzelhetetlennek tűntek számára.
Mindez azért különösen fontos, mert hosszú időn át bűntudatot érzett, amikor saját magára fordított időt vagy figyelmet. Ma már tudja, hogy ez nem önzés, hanem szükséglet. Megtanulta, hogy csak akkor tud igazán jelen lenni a szerettei számára, ha közben önmagáról sem mond le teljesen.
A nehéz időszak tehát végül fontos felismeréseket hozott számára. Bár az út nem volt könnyű, ma már úgy érzi, megérte meghozni azt a bizonyos kemény döntést, amely nemcsak őt változtatta meg, hanem a családja és a párkapcsolata mindennapjait is.
