Bujtor István 2009. szeptember 25-én, 67 éves korában hunyt el egy budapesti kórházban. A színész-rendező halála egész Magyarországot megrázta: nemcsak a filmvásznon és a televízióban vált ismertté, hanem a veszprémi Petőfi Színház igazgatójaként is fontos szerepet töltött be a magyar kulturális életben.
Bujtor neve generációk számára egyet jelentett Ötvös Csöpi alakjával. A karaktert a Pogány Madonna című filmben formálta meg, majd több folytatásban is visszatért hozzá. A közönség számára azonban nemcsak színészként, hanem rendezőként és színházi vezetőként is ismert volt.
Halála különösen megrendítőnek bizonyult, mert a tragédia előtt még voltak biztató hírek az állapotáról. Július végén került kórházba súlyos állapotban, később azonban úgy tűnt, hogy javulás következett be. Szeptemberben Veszprémből Budapestre szállították rehabilitációra, majd szeptember 25-én meghalt.
A veszprémi Petőfi Színház saját halottjának tekintette a művészt. A társulat számára különösen fájdalmas volt a veszteség, hiszen Bujtor István 2008 januárjától vezette az intézményt, és haláláig aktív szerepet vállalt a színház életében.
A halálhír után hamar megkezdődött a búcsúztatás előkészítése. A család azonban egyértelműen azt szerette volna, hogy Bujtor Istvánt szűk körben helyezzék végső nyugalomra.
A temetésre 2009. október 1-jén került sor Balatonszemesen, ahol a színészt végső nyugalomra helyezték. A szertartást szigorúan a család kérésének megfelelően tartották meg: a sajtót kizárták, a sírkertnek azt a részét pedig, ahol a búcsúztatás zajlott, paravánokkal választották el a külvilágtól.
A döntés mögött egyszerű és érthető ok állt: a család szerette volna saját gyászát a nyilvánosságtól távol megélni.
Éppen ezért a temetés résztvevőinek teljes névsora nem vált nyilvánosan hozzáférhetővé. A korabeli beszámolók alapján a búcsúztatáson a családtagok mellett Bujtor István pályatársai és közeli ismerősei is jelen voltak, miközben a nyilvánosság csak korlátozottan követhette az eseményeket.
A veszprémi színház társulata sem vehetett részt közvetlenül a szűk körű temetésen. A színészek és munkatársak később kaptak lehetőséget arra, hogy külön búcsút vegyenek egykori igazgatójuktól.
Ez a körülmény is mutatja, mennyire tudatosan próbálta a család megőrizni a temetés intimitását.
Bujtor István esetében különösen nagy érdeklődés övezte volna a búcsúztatót, hiszen rendkívül ismert és szeretett művészről volt szó. Ötvös Csöpi figurája a magyar filmtörténet egyik emblematikus karakterévé vált, miközben Bujtor számos más filmben és televíziós produkcióban is szerepelt.
A színész a nyolcvanas évektől Bud Spencer magyar hangjaként is legendássá vált. A két színész hasonlósága miatt a magyar közönség különösen könnyen összekapcsolta őket, Bujtor pedig olyan hangot adott Spencer filmjeinek, amely sokak számára elválaszthatatlanná vált az olasz színész karaktereitől.
Bujtor István pályája azonban jóval többről szólt Ötvös Csöpinél.
Színészként több mint száz filmben szerepelt, rendezőként és forgatókönyvíróként is dolgozott, később pedig a veszprémi Petőfi Színház vezetését is ellátta. A színházi munkát különösen fontosnak tartotta, ezért halála a veszprémi kulturális életben is komoly űrt hagyott maga után.
A temetés után azok számára, akik szerették volna nyilvánosan is leróni tiszteletüket, külön gyászmisét szerveztek. Bujtor István lelki üdvéért október 7-én a budapesti Szent István-bazilikában tartottak gyászmisét, amelyen a barátok és tisztelők is elbúcsúzhattak tőle.
Ez a nyilvános megemlékezés fontos különbséget jelentett a családi temetéshez képest. Míg Balatonszemesen csak a szűkebb kör vehetett részt a szertartáson, a bazilikában már azok is leróhatták kegyeletüket, akik személyesen nem tartoztak Bujtor István legközelebbi köréhez.
A színész halála után számos pályatárs emlékezett meg róla. Bereményi Géza is felidézte alakját, és a magyar kulturális életben egymás után jelentek meg a róla szóló visszaemlékezések.
A temetés részletei ugyanakkor mind a mai napig azért érdekesek, mert a család akkoriban szokatlanul szigorúan őrizte a magánszertartás nyugalmát.
A korabeli beszámolók szerint a sírkert kapuját csak kevesek előtt nyitották ki. A sajtó képviselői nem léphettek be a temetés helyszínére, és még a szertartás területét is úgy alakították ki, hogy kívülről ne lehessen közvetlenül látni, mi történik odabent.
Így a közönség számára sokáig csak töredékes információk álltak rendelkezésre arról, hogyan zajlott Bujtor István utolsó útja.
A teljes résztvevői névsorral kapcsolatban ezért ma is érdemes óvatosnak lenni. Több ismert pályatársa és tisztelője természetesen kapcsolatban állt vele, de a szűk körű temetés miatt nem lenne helyes minden, később felbukkanó nevet biztos résztvevőként kezelni.
Ami biztos: a család, a közeli hozzátartozók és a hozzá közel állók szűk körében búcsúztatták el Balatonszemesen. A veszprémi Petőfi Színház társulata pedig később külön búcsúzhatott igazgatójától.
Bujtor István halála óta már több mint másfél évtized telt el, alakja azonban továbbra is él a magyar filmekben és a közönség emlékezetében.
Ötvös Csöpi kalandjai újabb és újabb generációkhoz jutnak el, miközben Bujtor többi szerepe, rendezése és színházi munkája is része maradt a magyar kulturális örökségnek.
A 67 évesen elhunyt művészt családja csendben szerette volna elengedni. A nyilvánosság számára ezért nem egy látványos temetés maradt meg róla, hanem egy visszafogott, szigorúan őrzött búcsú, amely mögött egy országosan ismert színész és rendező családjának személyes gyásza állt.
Aki pedig arra kíváncsi, pontosan kik vehettek részt az utolsó balatonszemesi búcsún, annak a korabeli tudósítások alapján fontos tudnia: a teljes névsor nem került hivatalosan nyilvánosságra. A család ugyanis tudatosan döntött úgy, hogy ezt a pillanatot megtartja magának.
És talán éppen ez tette még meghittebbé Bujtor István utolsó útját: miközben egész életében a közönség előtt állt, a búcsú pillanatában már csak azok maradhattak mellette, akik igazán közel álltak hozzá.
