Somló Tamás temetésén 2016 júliusában a magyar zenei élet számos ismert alakja megjelent, hogy végső búcsút vegyen az LGT legendás zenészétől. A Kozma utcai izraelita temetőben több száz tisztelő, barát és pályatárs gyűlt össze. A gyászszertartáson ott volt Bródy János is, aki személyesen emlékezett meg az elhunyt művészről.
Somló Tamás 2016. július 19-én, 68 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Halálának híre mélyen megrázta a magyar könnyűzenei életet. Az LGT tagjaként generációk ismerték a hangját és jellegzetes színpadi jelenlétét, miközben pályája korábban az Omegához is kapcsolódott. A temetésre két nappal később került sor Budapesten.
A búcsúztatás különösen nehéz pillanat lehetett azok számára, akik évtizedeken keresztül dolgoztak és barátkoztak vele. A jelenlévők között ott volt az LGT három tagja, Presser Gábor, Karácsony János és Solti János, valamint az együttes korábbi dobosa, Laux József. Az Omega egykori zenészei közül Benkő László és Mihály Tamás is eljött. Bródy János mellett többek között Dés László, Zalatnay Sarolta, Demjén Ferenc, Horváth Charlie és Balázs Fecó is jelen volt.
A temetésen nem csupán a magyar zene nagy alakjai jelentek meg. Somló Tamást családja is elkísérte utolsó útjára, és a szertartás a zsidó hagyományok szerint zajlott. Kardos Péter főrabbi búcsúztatta a zenészt, és olyan emberként beszélt róla, aki egész életében szoros kapcsolatban maradt a zenével, miközben személyiségét a jóság, a humor és az élet szeretete is meghatározta.
A barátok nevében Léderer Pál újságíró mondott beszédet. Szavai alapján Somló Tamás nem egyszerűen népszerű zenész volt, hanem olyan különleges személyiség, akit természetessége és őszintesége miatt is sokan szerettek. A megemlékezésben felidézte sajátos világát, humorát, társaságkedvelő természetét és azt a szenvedélyt, amellyel az életet élte.
Különösen megrendítő részlet volt, amikor arról beszéltek, hogy Somló Tamásnak még a halála előtt is voltak tervei. A megemlékezés szerint egy új LGT-koncert gondolata is foglalkoztatta, emellett Izraelbe és Amerikába szeretett volna utazni. Ezek a tervek végül már nem valósulhattak meg.
Somló Tamás utolsó időszakáról a temetésen is szó esett. Bár súlyos betegséggel küzdött, még nem sokkal halála előtt is vállalt egy jótékonysági fellépést. A beszámolók szerint egy beteg gyermekeket támogató koncert miatt több száz kilométert utazott, ami sokak számára jól mutatta, mennyire fontos volt számára a zene és az emberek segítése.
Ebben a történetben Bródy János jelenléte is különleges jelentőséget kapott. A dalszerző és előadóművész nem kívülállóként érkezett a temetésre: ugyanannak a magyar zenei generációnak volt meghatározó alakja, és hosszú évtizedeken keresztül ismerte Somló Tamást. A temetésről készült korabeli beszámolók külön is megemlítették, hogy Bródy János ott volt a gyászolók között.
Bródy János a búcsúztatás alkalmával emlékezett meg Somlóról. A korabeli felvételeken és beszámolókban is megmaradt ez a pillanat, amelyben a zenész pályatársáról beszélt. A megemlékezés azért is volt fontos, mert Somló Tamás halálával a magyar könnyűzene egyik karakteres alakja távozott.
A temetés képei is sokat elárultak a hangulatról. A Kozma utcai izraelita temetőben készült fotókon látható volt többek között Bródy János, Presser Gábor, Karácsony János, Solti János, Benkő László és Mihály Tamás is. A felvételeken a családtagok és a gyászoló pályatársak mellett több száz tisztelő jelenléte érzékeltette, milyen széles körben szerették Somló Tamást.
A búcsúztatás egyik fontos gondolata az volt, hogy Somló Tamás személyisége nem merült ki abban, amit a színpadon látott belőle a közönség. A főrabbi arról beszélt, hogy zenéjével és énekével örömet szerzett az embereknek, ugyanakkor volt egy kevésbé ismert oldala is. Kapcsolódott a zsidó vallási hagyományokhoz, zsinagógákban is fellépett, és bizonyos alkalmakkor kipát viselve várta a rabbi áldását.
Ez a részlet különösen érdekes annak fényében, hogy Somló Tamást elsősorban az LGT zenészeként és előadóként ismerte az ország. A temetésen azonban olyan oldalairól is beszéltek, amelyek kevésbé kerültek a nyilvánosság középpontjába. A megemlékezésekből egy olyan ember képe rajzolódott ki, aki egyszerre volt közismert előadó és a magánéletben is erősen kötődő, kíváncsi, társaságkedvelő személyiség.

A temetésen elhangzott egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy Somló Tamás emléke nem ér véget a halálával. Kardos Péter főrabbi szerint az emberek akkor is életben tarthatják az emlékét, ha beszélnek róla, felidézik a dalait és újra meghallgatják azokat a felvételeket, amelyekkel egy egész korszakot tett emlékezetessé.
A gyász ugyanakkor nemcsak a zenei pályatársakat érintette. Somló Tamás családot és gyermekeket hagyott hátra, és a temetésen az édesanyja is jelen volt. A róla készült fotók között olyan felvételek is fennmaradtak, amelyeken a családtagok a szertartás alatt gyászolnak.
A temetés után is folytatódtak a megemlékezések. A halála előtti napon, július 20-án a Tabánban külön emlékezést is tartottak, amelyen szintén több százan vettek részt. A közönség így nemcsak a temetésen, hanem egy közös megemlékezésen is lehetőséget kapott arra, hogy felidézze a zenész alakját és munkásságát.
Somló Tamás halála azért is jelentett különösen nagy veszteséget, mert nem csupán egy énekes és basszusgitáros volt. Az LGT egyik meghatározó tagjaként olyan korszak részese volt, amelynek dalai hosszú időn keresztül jelen voltak a magyar közönség életében. Pályája során az Omega és az LGT révén is fontos állomásokat ért el, miközben saját egyénisége minden együttműködésében felismerhető maradt.
Bródy János számára ezért sem lehetett egyszerű egy olyan ember temetésén megjelenni, akinek neve évtizedeken keresztül összefonódott a magyar zenei élettel. A búcsú pillanatai egyszerre szóltak a veszteségről, a közös emlékekről és arról a korszakról, amelynek Somló Tamás az egyik jellegzetes alakja volt.
A temetésről fennmaradt képek és beszámolók ma is felidézik azt a júliusi napot, amikor a magyar zenei élet nagy része összegyűlt a Kozma utcai temetőben. Bródy János, Presser Gábor és a többi pályatárs jelenléte azt mutatta, hogy Somló Tamás nem csupán egy kolléga volt számukra. Egy olyan ember távozott, akivel közös történetek, közös színpadok és hosszú évtizedek emlékei kötötték össze őket.
A búcsú mégis arról szólt, amit Somló Tamás életében a leginkább képviselt: a zenéről, az emberekről és az élet szeretetéről. Bár a temetés csendes és fájdalmas lezárása volt egy életútnak, a megemlékezésekben újra és újra előkerült az a kép, amely szerint Somló Tamás energikus, humoros és életigenlő emberként maradt meg szerettei és pályatársai emlékezetében.
Bródy János jelenléte és megemlékezése így a búcsú egyik emlékezetes mozzanatává vált. A zenésztársak és barátok együtt kísérték utolsó útjára Somló Tamást, miközben a magyar közönség számára is világossá vált, mekkora űrt hagyott maga után. Az idő azóta továbbhaladt, de dalai, felvételei és a róla őrzött személyes történetek továbbra is életben tartják annak az embernek az emlékét, akit 2016 nyaránól oly sokan fájó szívvel búcsúztattak.