A nyári vakációk idején a turistákra leselkedő veszélyek különösen aktuális témává válnak, amit Bochkor Gábor személyes tapasztalatai is alátámasztanak. Egy korábbi dél-afrikai utazása során, még a repülőtéren, ellopták a bankkártyaadatait, és mire hazaért, félmillió forintot emeltek le a számlájáról. Ez az eset arra ösztönözte, hogy a rádióműsorában felhívja a figyelmet a kiberbiztonság fontosságára, és tanácsokat kérjen egy szakértőtől.
A kiberbiztonsági szakértő szerint a turistákra leselkedő veszélyek országonként eltérőek lehetnek, de a csalások alapvetően mindenhol jelen vannak. Népszerű úti célokon gyakoriak a zsebtolvajok és az ATM-csalások, míg más helyeken az online térben elkövetett visszaélések dominálnak. Különösen veszélyesek lehetnek a nyilvános wifihálózatok, amelyek közül sokat csalók hoznak létre megtévesztő nevekkel. Bár a nagy nemzetközi repülőterek wifihálózatai általában biztonságosak, mindig érdemes előre tájékozódni a hivatalos hálózat nevéről, és kerülni az automatikus csatlakozást. A szakértő azt javasolja, hogy inkább a saját mobilinternetünket használjuk.
Ha mégis kétséges hálózatra csatlakozunk, fontos, hogy ne adjunk meg érzékeny adatokat, például netbanki vagy közösségi média bejelentkezési információkat. Nyilvános wifin keresztül inkább csak híreket olvassunk, és kerüljük az online tranzakciókat. A fizetési módok közül a szakértő a telefonos fizetést ajánlja, mivel a digitális pénztárcák biztonságosabbak, mint a hagyományos bankkártyák. Ezek a szolgáltatások egyszer használatos digitális azonosítókat alkalmaznak, így a kereskedők nem férhetnek hozzá a valódi bankkártyaadatokhoz. Emellett a telefon elvesztése esetén a digitális pénztárca távolról zárolható, míg a készülékek általában további védelmi rétegekkel, például jelkóddal vagy arcfelismeréssel is rendelkeznek.
Az ATM-ek használatakor is érdemes óvatosnak lenni. A szakértő azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint a saját bankunkhoz tartozó vagy nemzetközileg elismert bankok automatáit használjuk, és alaposan vizsgáljuk meg az eszközt, hogy nincs-e rajta szokatlan kiegészítő. A PIN-kód beírásakor mindig takarjuk el a billentyűze
tet, és ha lehetséges, a telefonunk érintésével vegyük fel a pénzt. Az árfolyamok tekintetében pedig érdemes a helyi pénznemet választani, mivel ilyenkor a saját bankunk általában kedvezőbb átváltási árfolyamot kínál.
Bochkor Gábor saját tapasztalatai és a szakértő tanácsai egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a nyaralások során különösen fontos az elővigyázatosság. Amióta meglopták, sokkal jobban ügyel a részletekre, habár továbbra is minimális készpénzzel utazza körbe a világot, és főleg bankkártyával fizet. Amikor Voga Jánossal Dél-Afrikába mentek, már a reptéren lenyúlták a kártyaadatait.
„Régen mi volt?! Kiváltottuk a holland guldent, a csehszlovák koronát, a német márkát vagy az osztrák schillinget, és akkor mentünk így a zsebünket teletömve, elindultunk, és fizettünk ezzel, azzal, amazzal. De ma ott van a bankkártyám. Biztonsági pénz nálam is van, de gyakorlatilag én úgy utazom körbe a világot, hogy egy szál kártya ma már elég mindenhez. És egyébként rá is csesztem már egyszer, de ez nagyon régen volt. A hallgatók már ismerik. Ez a dél-afrikai sztori, amikor a Vogával a reptéren, Johannesburgban rendeltünk, és akkor elvitték a kártyát. Az volt az az örömteli pillanat, amikor vélhetően leszedték az adatokat. Mire a bő tizenvalahány napos afrikai utunk után hazaértünk, akkor pittyegett az sms-em, hogy – mintha nem lenne holnap – elköltöttek 500 ezer forintnyi pénzt az kártyaadataimmal. Akkor ebből tanultam” – emlékezett vissza a kellemetlen incidensre Bochkor.
